Hunyadi János hatalommal, méltósággal, adományokkal halmoztatik el; víszont ő lehetővé teszi, hogy Cillei Ulrik a király mellett czim nélkül, de tényleg a gyám tisztét viselje, és az ő politikai nézetei Ulászló király választásáról és László koronázásáról érvényesüljenek.

Hogy közöttük a viszony milyen benső volt, azt elárulja Hunyadi Lászlónak 1453 május 3-ikán Cillei Ulrikhoz intézett levele, melyben értesíti, hogy Hunyadi János bizonyos harminczad-jövedelmeket az ő szándéka, akarata és parancsa szerint« Pozsony városának haszonbérbe adott.1

2

Ezen benső viszony létesülésének czélja és következménye az volt, hogy ők ketten a főhatalmon megosztoztak, és mikor Podjebrád György is hozzájuk csatlakozott, mintegy triumviratust képeztek. Mindenütt, különösen a császári udvarnál úgy fogták fel a helyzetet, hogy Magyarországon Hunyadi, Ausztriában Cillei, Csehországban Podjebrád az uralkodó,3

Különösen Hunyadiról azt hirdették, hogy hatalma Magyarországon a királyénál is nagyobb. És csakugyan majdnem azt mondhatnók, hogy hogy mintegy haszonbérbe vette az országot. Ugyanis arra kötelezte magát, hogy a neki átadott királyi jövedelmekből a közterheket ő viseli és a királynak udvartartása költségeire évenkint huszonnégyezer arany forintot fizet. Beszélték, hogy ezenkivül Cilleinek évi tizenkétezer forintot biztositott, s hogy igy ő tőle az országot »megvásárolta «.5

Hunyadi állását, a mit az 1453-ik év elején elfoglalt, semmi sem jellemzi hivebben, mint az a levél, a mit Sforza Ferenczhez, Milano fejedelméhez intéz:

>>Méltóságos fejedelem, tisztelt urunk! Uraságodnak követe, Del Bene Jakab által bemutatott levelének tartalmát megértettük; s annak következtében titkárunkat, tisztelendő Albert jogtudort, az uraságodtól jól ismert ügyek tárgyalására és elintézésére teljes hatalommal felruházva, uraságodhoz küldjük. Kelt Budán, 1453 ápril 20-án. Hunyadi János beszterczei örökös gróf, a királyi felségnek Magyarországon főkapitánya.<

Ezek a sorok úgy hangzanak, mintha fejedelem tollából folynának. Cillei, a mikor Hunyadit és Podjebrádot a főhatalom osztályosaivá tette, ezt azzal az utógondolattal cselekedte, hogy befolyását a király szemé

1 Teleki, id. m. X. 384.

Ez 1553 ápril 16-ikán lépett Cillei Ulrikkal szövetségre. Palacky, IV. I. 323. Enea Silvio 1453 ápril 28-ikán Bécs-Ujhelyből Rómába írja, hogy Cillei szándéka : >ut tres viri tria magna dominia gubernent: Johannes Hungariam, Georgius Bohemiam, comes ipse Austriam.< Fontes rerum Austr. XX. 56. Ezt későbbi leveleiben. mint tényt, gyakran emliti.

Enea Silvio ápril 10-ikén kelt kiadatlan levele a bécsi udvari könyvtár codexében, mely Enea Silvio sajátkezü fogalmazatait tartalmazza.

A 24,000 forintról Enea Silvio 1453 junius 25-iki levelében tesz először emlitést. Ugyanő október 26-ikán Rómában jelenti, hogy Cillei megbuktatásánál az osztrák rendek azt a vádat emelték ellene, hogy Hunyaditól évi 12,000 forintot kap. Id. h.

Eredetije a milanoi állami levéltárban. A szóban forgó követ Vetési Albert volt.