világosságot vet az a körülmény, hogy ez a tartós frigy a föltünést és botránkoztatást, mely más fejedelmi udvaroknál napirenden volt, gondosan kerülve, szerényen, mondhatnók félénken a titok leplébe burkolózott. Egyetlen királyi adománylevelet sem birunk, a mit a kegyelt nő akár maga, akár atyjafiai javára kieszközölt volna. A diplomaták, nemhogy kegyeit keresnék, tudomást sem vettek róla, jelentéseikben meg sem emlékeztek felőle. Az udvari történetirók még nevét sem jegyezték föl. Igy történt, hogy családi nevét nem állapithatjuk meg biztosan. Hogy Borbála volt keresztneve, csak későbbi okiratból tudjuk; hogy sziléziai előkelő családból származott, száz esztendővel ké 30 egyetlen szülötte 1473 ápril 2-ikán látott napvilágot. A keresztség ben, kétségkivül atyja akaratá ból, öregatyja nevét nyerte. A gyermek János egész hat esztendős koráig anyja szerény elvonultságában osztozott. De a mint Mátyás a reménységet, hogy Beatrixtól gyermeke születik, tünedezni látta, az atyai sziv szeretete a törvénytelen gyermek iránt mind. 321 11 322 zal openprones apas hatalmasabban nyilatkozott. És 10 29 apenfio Bols a különös véletlen úgy hozta magával, hogy a saját erkölcsi érzéke sugallatainak elnémitására és a nemzeti érzékenység iránti Corvin János születési horoscopja. tekintetek mellőzésére épen a Beatrix családjával való összeköttetése bátorithatta föl. A XV. században napirenden voltak az esetek, a mikor törvénytelen gyermekeiket a fejedelmek elismerték és felmagasztalták. Maga Aragoniai Ferdinánd, a nápolyi király, törvénytelen frigy sarja volt. És az ő természetes fiainak egyike, Ferencz, ki az aragoniai herczeg czimét viselte, nővérével Magyarországba jött s itt a királyi udvarnál rangjához illő állást foglalt el. Mátyás tehát úgy vélekedhetett, hogy senki sem ütközhetik meg abban, ha fiát ő is törvényesíti és herczegi rangra emeli. Szándékát 1479-ben hajtotta végre. Ebből az évből birjuk az első okiratot, a mit János herczeg javára állitott ki. Három erdélyi köznemesnek magvaszakadtával a koronára szállott birtokokat adományoz neki. Ebben az adománylevélben már » liptói herczegnek és hunyadi grófnak« czimezi, és a hivatalos irály hidegségét az atyai szeretet heve melegiti föl. »Midőn - igy hangzik a bevezetés királyi méltóságunkból és bőkezűségünkből mindenkinek érdemeit adományokkal és királyi kegyelmünkkel jutalmazzuk, még inkább kell a természet rendelése szerint jótékonyságunk és bőkezüségünk teljességét éreztetni azzal, a ki életének csiráját a saját vérünkből kapta. A természet ösztöne és sugallata megtanítván, hogy méltóságos János liptói herczeget és hunyadi grófot, mint egyetlen szülöttünket, szeretni kötelesek vagyunk, őt, szivünknek iránta táplált legforróbb szeretetétől sugalmazva. különös jótéteményekkel és a királyi adományoknak királyi sarjat megillető teljességével kivánjuk elhalmozni. «< 1 Az adománylevélben kiemeli, hogy az adományozás Beatrix királyné beleegyezésével és hozzájárulásával történt; a mi annak tanujele, hogy János herczeg felmagasztaltatása a királyné helyeslésével találkozott. A király anyja, özvegy Hunyadi Jánosné, a zordon lelkü matrona is megnyitotta szivét és házát egyetlen unokája előtt, kit végrendeletében örökösének jelölt ki. 1482 elején bekövetkezett halála után, Hunyad várának és a hozzá tartozó uradalmaknak János herczeg lett birtokosává. A gyermek testi és szellemi fejlődése kilátást nyujtott, hogy méltó lesz arra a helyzetre, a mit az atya és az öreganya biztositottak részére. Feltünően hasonlitott Mátyáshoz, a kitől a fej idomait, az arczvonásokat, a jellemző orrt örökölte, míg a túlerőteljes arczkifejezést az anyától nyert germán faji jelleg szeliditette és enyhitette. Egyik lábán kissé sántitott, de ezen fogyatkozás daczára testtartása szép növésünek igérkezett.3 Korán nem közönséges szellemi tehetségek jelét adta, s ezeknek fejlesztéséről Mátyás idején gondoskodott, hirneves olasz humanistát, a pármai Ugoletti Tádét rendelvén nevelőjéül. Valószinüleg ez adta növendékének a classicus hangzású Corvinus (Hollós) melléknevet; hizelgő humanista irók ugyanis Mátyás családját, hollós czimere miatt, a római Corvinus családtól származtatták le. A jelek szerint Mátyás már házassága első éveinek letelte után kezdett azzal a gondolattal foglalkozni, hogy ha törvényes örököst nem nyer, a trónt János herczegnek biztositja. Erre nem egyedül a vér sugallata, hanem politikai eszményei is késztették. Élete főczéljához, a független magyar állam és a nemzeti királyság jövendőjének biztositásához más útat nem találhatott. A nehézségeket, a miket tervével föl fog idézni, tisztán látta. A köny 1 Az 1479 október 21-ikén kelt oklevél az országos levéltárban. Hasonmását kiadta Schönherr Gyula, Hunyadi Corvin János. (Budapest 1894.) 2 Az 1482 ápril 8-ikán kelt királyi adománylevél a müncheni állami levéltárban. 3 Schönherr, id. m. 33. |